Esély, vagy tőrdöfés?

 A XXI. században élünk, s egyre többen kezdik felismerni a tényt, hogy ha tetszik, ha nem; az emberek különböznek egymástól, mert különbözniük kell egymástól. Az emberi sokszínűség a világ kezdete óta jelen van. Máskülönben nem léteztek volna híres művészek, feltalálók, gondolkodók, ha mindenki ugyanúgy látta volna a világot.
 A homoszexualitás létezik, mióta világ a világ. Az ókorban teljesen elfogadták a meleg párokat, természetesnek számítottak az ilyen kapcsolatok. A keresztény kultúra azonban csúnyán arcul ütötte a társadalmat, mikor kikiáltotta a homoszexualitást bűnnek. Ezzel pedig megkérdőjelezett ki tudja hány száz évnyi történelmet és hitet, ami összetartotta az embereket. Amikor különbséget teszünk a nép között, megbontjuk a rendet, és a társadalom két részre szakad. Általában a kiközösítettek lesznek kevesebben, s kénytelenek kitartani, titokban őrizni eddigi valójukat, nem szembe fordulni a nagyobb közeggel.
 Különös azonban, hogy egy hasonlóan régi, ismert tevékenység, mint a prostitúció, mára teljesen elfogadott dolog, sőt szinte törvények védik az utcalányok érdekeit. Teljesen rendben van az, hogy őket is támogatni kell, de a melegeket érintő kérdéseken úgy tűnik, átsiklunk, mintha nem is látnánk őket. Pedig egyre nagyobb szükség lenne törvényekre, kérdések felvetésére itt, Magyarországon is.  Mintha a mi szemünket eltakarná a Coca Cola, McDonald's villogó emblémája és nem látnánk az igazán fontos dolgokat. Mert a békés, összetartó társadalom lényege abban rejlik, hogy nincs erő, ami széthúzza. Persze, ez túlságosan is utópisztikus kép, hisz ma is akad jó pár ellentétes vélemény, például a politikai nézeteket tekintveÁm nem szabad engednünk, hogy olyan különbség legyen két ember között, amiről egyikük sem tehet, és ami nem bűncselekmény, nem önakaratunkból elkövetett vétség. Szóval ez a nagy kérdés: esélyt adjunk-e olyanoknak, akik nem különböznek tőlünk túl sok mindenben, csak éppen a legbanálisabb dolgot látják máshogy; a szerelmet; vagy támadjuk őket úgy, mint a történelem során támadott különböző embercsoportokat vallásuk, érzelmeik miatt? S ezek után maradjanak ők a XXI. század bűnbakjai? Nagyon jellemző döntés volna ez egy földhözragadt, vaskalapos szigorral megáldott nemzettől. Ám, az a véleményem, hogy az ország, ahol élünk, képes megismertetni az emberekkel az igazságot, a világ sokszínűségét, feldönteni a tabukat és végre visszacsúsztatni a helyére a vádaktól és ítéletektől véres tőrt.

írta: Kertész Lilla 2006. nov. 14. A Színesélet online magazin számára