Először mint megszeppent báránykák mentünk be az iskola kapuján, és hasonlóképpen viselkedtünk, amikor átléptük – a nekünk 6 évre kijelölt – osz¬álytermünk küszö¬bét. Akkor még nem sejtettük, hogy mit rejt a jövő… Az elkövetkező napokban igyekeztünk megismerni egymást, és barátságok kezdtek kialakulni. A verébavatáson már kiderült, hogy ki kivel szimpatizál. Ez meg¬könnyítette még azt is, hogy pizsamában rohangáljuk végig a környéket, és isme¬retlen embereket „zaklassunk”, akik néha azt gondolták, hogy nem me¬gyünk száz¬zal. A próba végére nyilvánvalóvá vált, hogy ez a kis csapat igazi közösséggé fog kovácsolódni.
Körülbelül két hét elteltével már olyan otthonosan mozogtunk az is¬ko¬lában, mintha már több éve ide járnánk. Az iskolanapon kis csoportokban ci¬káz¬tuk végig a környéket, és megoldottunk érdekesebbnél érdekesebb feladatokat. A Tre¬fort-napon nagyon sok érdekes előadást (Az ember ana¬tó¬mi¬ája…stb.) és ismeretterjesztő filmet (Megáll az idő, Kína turista-szem¬mel… stb.) láttunk. A papírgyűjtés első fordulója is lezajlott, amelyen a máso¬dik helyezést értük el. A karácsonyi koncert alkalmából osztályunk lányai és fiai is bemutattak egy-egy táncot. A fiúk bottal, a lányok üveggel szerencsétlenkedtek a színpadon. De ez még nem minden! Körmendy tanár úr vezetésével néhány dallal az énekkar is fellépett, amelyben közülünk is szerepeltek néhányan: beleadták repedtfazék-hangjukat, hogy a kórus szebben szóljon (bocsi azoktól, akikre nem illik a leírás). A papírgyűjtés két fordulóját összevetve, az osztály a második helyen végzett. Kubicza tanár úr kérvényt nyújtott be az igazgató úrhoz, hogy ezen szép eredményünk miatt nekünk is adjon egy szabadnapot. S mivel az osztály¬fő¬nökünk könnyen meg tud győzni másokat, így mi is kivehettünk egy kis pihenőt, egy nap erejéig.
A ballagás csodálatosan sikerült, az egész iskolát virágokkal borí¬tot¬ták. Ha ballagás, akkor érettségi, ha érettségi, akkor érettségi szünet! Ezt mi is jól tudtuk. Első nap a Margit-szigeten voltunk, a második nap a Nemzeti Múzeumba látogattunk el.
A sportnapon nagyon sok számban győzedelmeskedtünk, és az össze¬sített végered¬mény¬ben is mi állhattunk a dobogó legfelső fokára. A hab a tortán mégis csak az erdei iskola volt. Túristvándira mentünk, ahol 5 napot töltöttünk.
Az egész év során egy összetartó, sportos kis osztállyá alakultunk.